Fogeltávolítás (extractio)

A fogeltávolítás (extractio) az a művelet, mely során a fogat eltávolítjuk a szájüregből. A fogak eltávolítására a leggyakoribb ok az előrehaladott fogszuvasodás, amikor a fogkorona annyira tönkrement, hogy nem lehet fogpótlástani módszerekkel helyreállítani.

Ezenkívül még sok más ok miatt folyamodnak foghúzás­hoz: előrehaladott fogágybetegség esetén, ha a kezelés sikertelen, vagy a fog már nagyon mozog, ha a fogbél gyulladása ráterjed a gyökeret körülvevő csontra és a gyökérkezelés vagy a gyökércsúcscsonkolás nem járt sikerrel.

Törést szenvedett fog esetén, ha a törésvonal a koronális kétharmadban van; a rágósíkból túlságosan kiemelkedő és az erősen dőlt fogakat, ha azokat nem lehet fogszabályzással helyreigazítani; helyteremtés céljából fogszabályozás során, “értékesebb” fogak számára. Ilyenkor általában kisőrlőket szoktak kihúzni.

Előtörni nem tudó (impaktált) fogak (általában bölcsességfogak); daganat besugárzása esetén, ha az a fogakat is érinti.

A besugárzás hatására a fogak demineralizálódnak és szétmállnak. Hosszan megmaradó tejfogakat is eltávolítanak, ha azok akadályozzák a maradó fogak előtörését.

Nem tartozik a sebészet­i beavatkozások közé és általában helyi érzéstelenítésben végzik.

Ugyanakkor létezik az ún. sebészet­i fogeltávolítás (alveolotomia) is, melyhez akkor folyamodunk, ha a konzervatív módszerekkel nem sikerült eltávolítani a fogat. Abban az esetekben, mikor a konzervatív módszer nem jár sikerrel vagy nem kivitelezhető, alveolotómiához folyamodnak ínyszél alá törött fog, korábbi foghúzás alkalmával bentmaradt gyökérmaradvány, nagyon görbe gyökerek esetén, továbbá akkor, ha a szomszédos fogak a gyökér fölé dőlnek, beszűkítve ezáltal a helyet és ankylosis (a fog összecsontosodik a fogmederrel) esetében. A beavatkozás során az állcsontgerinc külső felszínén a nyálkahártyát lefejtik, majd a csontot eltávolítják. Ily módon a gyökérmaradvány szabaddá válik és könnyedén eltávolítható.

Helyi érzéstelenítésben leválasztjuk a fogínyt a csontról és fúró vagy véső segítségével szabaddá tesszük a fogat. Ezt követően — elhelyezkedéstől, mérettől függően — egy vagy több darabban eltávolítjuk.

A műtétet követően arcduzzanat, szájnyitási- nyelési korlátozottság, fájdalom, hőemelkedés jelentkezhet, ezek a panaszok 3-4 nap alatt fokozatosan megszűnnek. Egy héttel a műtétet követően a sebgyógyulás befejeződik.
Amennyiben a fog eltávolítását követően varratok behelyezésére kerül sor, úgy azok eltávolítása egy hét múlva indokolt.
A műtét kapcsán keletkezett csontüreg a későbbiekben teljes értékű csontszövettel telődik ki.

Tanácsok foghúzást követően

• a fog helyére rakott tampont óvatosan vegye ki 1 óra múlva
• erős fűszermentes étrend 1 napig
• alkohol, kávé és dohányzás kerülése legalább 1 napon át
• seb szívogatása, piszkálása kerülendő
• ne harapdálja az ajkát amíg el van zsibbadva!
• amíg a zsibbadást érzi lehetőleg ne egyen, utána is 3-4 napig csak a másik oldalon
• már másnap mossa meg közvetlenül sebet is (javasolt puha sörtéjű fogkefe használata)
• fertőtlenítős szájöblögető használata (Corsodyl, Listerine, Curasept) másnaptól
• panaszok esetén forduljon orvoshoz pl: vérzés, fájdalom, láz, nyelési nehézség stb.
• amennyiben gyógyszeres kúrát javasoltunk, úgy azt javasolt szedni
• nagyobb szájsebészeti műtétet követő arcdagadás vagy véraláfutás jelentkezése esetén javasolt a terület hideg vizes borogatása
• arcüreg zárás esetén szigorúan tilos az orrfújás, hajolgatás illetve fizikai munka végzése, továbbá tüsszenteni csak nyitott szájjal szabad

Bölcsességfog eltávolítás

Vizsgálataink azt mutatják, hogy az alsó bölcsességfogak számára legtöbbször nem áll rendelkezésre elegendő hely ahhoz, hogy szokványos módon törjön elő és beilleszkedjen az alsó fogsorba. Ennek következtében teljes mértékben vagy részben a csontfelszín alatt (retencióban) marad.

Az érintett fog eltávolítását a következők miatt ajánljuk:

• az ínyen részben már áttört fogkorona körül ismétlődő, kellemetlen panaszokat okozó gyulladás keletkezhet
• a csontban elhelyezkedő fogkorona körül a csontot elpusztító ciszta alakulhat ki
• a bölcsességfog előtt elhelyezkedő őrlőfogat a rendellenesen előtörő bölcsességfog által kifejtett nyomás károsíthatja
• a rendellenesen előtörő fog körüli gyulladás a szervezet távolabbi részeire is átterjedhet, un. gócbetegséget okozhat
• a rendellenes irányban előtörő fog által kifejtett nyomás az egész alsó fogsort torzíthatja, harapási rendellenesség keletkezhet, fogszabályozó kezelés válhat szükségessé
• fogpótlások készítése előtt, későbbi szövődmények elkerülése miatt

Sebészi eltávolításakor helyi érzéstelenítésben leválasztjuk a fogínyt a csontról és fúró vagy véső segítségével szabaddá tesszük a fogat. Ezt követően — elhelyezkedéstől, mérettől függően — egy vagy több darabban eltávolítjuk.
A műtétet követően arcduzzanat, szájnyitási– nyelési korlátozottság, fájdalom, hőemelkedés jelentkezhet, ezek a panaszok 3–4 nap alatt fokozatosan megszűnnek. Egy héttel a műtétet követően az ínysebgyógyulás befejeződik, a csont teljes gyógyulása kb. 4-6 hónap. Amennyiben a fog eltávolítását követően varratok behelyezésére kerül sor, úgy azok eltávolítása egy hét – 10 nap múlva indokolt.

Gyökércsúcscsonkolás (resectio)

Vizsgálataink azt mutatják, hogy ha a gyökércsúcs körül, a csontban gyulladásos folyamat alakult ki, (“góc” sipolyképződédssel vagy anélkül) illetve cysta képződött és a konzervativ endodonciás kezelés nem járt sikerrel, a fog megtartása érdekében un. gyökércsúcs resectiót kell végezni. Fontos megjegyezni, hogy ez a beavatkozáscsupán kísérlet a fog megtartása érdekében, az eredmény teljes biztonsággal nem garantálható!

Helyi érzéstelenítésben az ínyen vízszintes metszést ejtve, a gyökércsúcs felett található vékony csontréteget egy lencse nagyságú területen fúró vagy véső segítségével eltávolítjuk. Ezt követően végezzük el a resectiót, a gyökércsúcs, valamint a körülötte elhelyezkedő gyulladásos eredetű szövetek eltávolítását. A műtétet megelőzően, illetve a műtét folyamán elkészített gyökértömés zárja le a gyökércsatornát a resectiós felületen. A sebet ezt követően varratokkal egyesítjük. A varratok szokás szerint egy hét múlva kerülnek eltávolításra. A műtétet követően átmeneti arcduzzanat, fájdalom léphet fel. A műtét kapcsán keletkezett csontüreg a későbbiekben teljes értékű csontszövettel tevődik ki.

Implantátum (fogbeültetés)

A fogbeültetés a foghiányok pótlásának legmodernebb megoldása. A különböző implantációs technikák az elmúlt években jelentős fejlődésen mentek át, tökéletesítve az eljárást. Az implantátumok anyagai szigorúan szövetbarát anyagokbol készülnek(titán), így a kilökési reakciót minimumra csökkenti.

Az implantátumot legkönnyebben úgy lehet elképzelni, mint egy mű foggyökeret, amelyet a szájsebész az állcsontba ültet be, hogy arra a csontosodás után (3-6 hónapig) hídat, koronát vagy műfogsort rögzítsen. Ha például egy teljesen fogatlan páciensnek sorvadás miatt mozog nagyon a protézise, ezzel a módszerrel segíthetunk rajta.

Léteznek olyan helyzetek illetve betegségek, amelyek kizárják az implantáció lehetőségét:

• rossz szájhigiénia
• elégtelen csontmennyiség a beavatkozás területén
• nagyfokú harapási rendellenességek
• súlyos vérképzőszervi betegségek
• súlyos véralvadási zavarok
• rákos megbetegedés
• cukorbetegség súlyos formái
• túlzott alkohol-drogfogyasztás
• erős dohányzás
• kezelés alatt álló, vagy kezelt csontritkulás
• gyerekeknél(kb.14 év) az állcsont növekedésének befejeződése előtt

Tehát az, hogy az implantáció elvégezhető-e, csakis a páciens alapos vizsgálata alapján állapítható meg.

Beavatkozás előtt és után

• az előre kiválasztott implantátum műtéti behelyezése helyi érzéstelenítésben zajlik
• fontos, hogy kezelőorvosát minden betegségéről és gyógyszerfogyasztásáról tájékoztassa
• ne éhgyomorral érkezzen a műtétre, előtte a szokásos módon egyen, a szokásos gyógyszereit szedje be (kivéve aspirin származékok)
• a műtéti területet jegelni kell a duzzanat csökkentése érdekében(10 perc jegelés, 40-50 perc szünet)
• ameddig tart az érzéstelenítő hatása, addig ne egyen
• lehetőleg a műtét után egy napig ne igyon kávét és teát, ne fogyasszon alkoholt, ne dohányozzon és ne egyen csípős, fűszeres ételeket
• a műtétet követően, a műtét napján ne használjon szívószálat, ne köpjön és ne öblögessen intenzíven
• a műtétet követő héten kerülje a tömény tej, kefir, joghurt és sör fogyasztását.

Fontos, hogy fokozott figyelmet fordítson a szájhigiéniára. A műtét másnapjától, fogmosás után javasoljuk a Chlorhexidines öblögetést – utasítás szerint. Az orvos által javallott gyógyszereket vegye be. Szükség szerint szedjen fájdalomcsillapítót.

Érdemes tudni:

A fogbeültetést követően jelentősebb kellemetlenséggel Önnek már nem kell számolnia. A műtét után hűtő borogatással a duzzanat jelentősen csökkenthető és gyorsítható a gyógyulás.

Tudnivalók az elkészült implantációs fogpótlásról

A legfontosabb, hogy fokozottan figyeljen szájhigiéniájára. Speciális eszközök (fogköztisztító kefe super-floss fogselyem szájzuhany) használata elengedhetetlen, melyekről a fogorvosa ad megfelelő felvilágosítást.
A fogorvos a fogpótlás átadásakor megmutatja és el is magyarázza a helyes fogmosási technikát és a fenti eszközök használatát.

Annak érdekében, hogy a fogpótlás minél hosszabb ideig működjön, 6-12 havonta ellenőrzésen célszerű megjelenni a fogorvosnál, aki ilyenkor ellenőrzi az implantátumokat. Ilyenkor érdemes szakszerű fogtisztítást is végezni, amivel a fogorvos a fogkovet is eltávolítja.
Az implantációs fogpótlás hosszú távú sikere, nagymértékben függ Öntől. A fogorvos felelőssége leginkább a fogmű elkészítéséig terjed, az utána következő időszakban a megfelelő és alapos szájhigiénia és szájápolás elengedhetetlen kulcsa a sikernek..

Rendelonkben a magyar fejlesztésu és a nagy múlttal rendelkezo Hager&Meisinger GmbH altal gyartott Denti System implantátumokat használjuk.

Szájsebészeti konzultáció (rakszuro vizsgalatok)

A szájüregi daganatos elváltozások zömében olyan rákokról van szó, amelyek már a rák kifejlődését megelőző stádiumban is felismerhetők egy alapos fogorvosi/szájsebészeti vizsgálat során, bizonyos esetekben panoráma-röntgenfelvétel kapcsán.

Az időben felismert és kezelésbe vett szájüregi daganatok többsége gyógyítható.

Sokszor tüneteket, fájdalmat nem okoznak, ezért is hangsúlyozandó a rendszeres fogorvosi/szájsebészeti kontrollvizsgálat jelentőssége.

A szájüregi rákok rizikófaktorai közül az életkor (túlnyomó többsége 45 évesnél idősebb korúakban figyelhető meg), a dohányzás, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, és az elhanyagolt szájhigiénia emelendő ki.

A szájüregi rákok és tüneteik

A szájüregi rákok mintegy fele a nyelven alakul ki, egynegyede az ajkakon, míg a többit az orcák belfelületéről, a szájfenékről és az ínyről kiinduló rákok képezik. A szájüregi rákok túlnyomó többsége 45 évesnél idősebb korúakon figyelhető meg.
A szájüreg jó áttekinthetősége miatt a szájüregi rákok korai stádiumban, sőt gyakran már rákmegelőző állapotban felismerhetőek. Sajnos azonban – miután a rákkal kapcsolatos korai elváltozások fájdalmat nem okoznak – a betegek sokszor elhanyagolják a szájüregi folyamatokat, és későn fordulnak orvoshoz. Ez igen sajnálatos, mivel a korai stádiumban a gyógyítás esélyei lényegesen jobbak, mint a késői stádiumban. Az Amerikai Nemzeti Rák Intézet éppen ezért javasolja a korai felismerés érdekében a szájüreg havonként történő önvizsgálatát, mely egyszerűen abból áll, hogy tükör elé állva, alaposan szemügyre vesszük szájüregünk. A korai felismerést szolgálják a rendszeres fogászati-szájsebészeti ellenőrző vizsgálatok.

A szájüregi rákok okai, megelőzésük lehetőségei

Bár a szájüregi rákok okai és keletkezésmódja pontosan nem tisztázott, azt biztosan tudjuk, hogy nem ragályos betegség, vagyis egyik emberről a másikra nem terjed. A fő rizikótényezők: dohányzás és alkoholfogyasztás. Sokoldalúan bizonyított, hogy keletkezésében a dohányzásnak és a mértéktelen alkoholfogyasztásnak rendkívül jelentős szerepe van. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a szájüregi rákok 80-90%-a a dohányzással, szivarozással vagy a pipázással kapcsolatban alakul ki.
Felmérések szerint erős dohányosnál 4-15-ször nagyobb a szájüregi rák kialakulásának kockázata, mint nem dohányosokban. A mértéktelen alkoholfogyasztás is mintegy hétszeresére növeli a kockázatot. Olyanoknál, akik egyszerre dohányoznak és mértéktelen alkoholfogyasztók, különösen magas a szájüregi rák kialakulásának kockázata.
Miért ilyen komoly rizikótényező a dohányzás és a mértéktelen alkoholfogyasztás, különösen pedig a kettő együtt? A cigaretta égéstermékei mintegy 4000 különféle vegyületet tartalmaznak, és ezek között az ismert karcinogén (rákkeltő) vegyületcsoportok mindegyike számos taggal képviselve van. Ezek a dohányfüstben találhatók, melyeket a dohányos beszív és így e vegyületek a szájüreg és a torok hámbélésével, illetve a hörgők nyálkahártyájával közvetlenül érintkezésbe kerülnek. Az alkohol pedig azért jelent e tekintetben rizikófaktort, mert oldja az égéstermékek rákkeltőket tartalmazó kátrány-összetevőit, másrészt a szeszfoktól függően irritáló (ingerlő) hatást gyakorol a szájüregi nyálkahártyára, ott vérbőséget okoz, ezáltal pedig elősegíti a rákkeltő vegyületek felszívódását.

Egyéb rizikótényezők

Munkahelyi por- és vegyi ártalmaknak is szerepük lehet a szájüregi rákok kialakulásában. Az ajakrák kialakulásának az ajkakat érő erős ultraibolya sugárzás, a pipázás, a filter nélküli cigarettaszívás különösen kedvez. A fogazat elhanyagolása, letört és lyukas fogak, rosszul illeszkedő protézisek ugyancsak kedveznek a szájüregi rákok kialakulásának, mivel állandóan irritálják a nyálkahártyákat, és krónikus gennyes ínygyulladás tarthatnak fenn. Vitaminokban, ásványi anyagokban hiányos táplálkozás szintén kedvez e rákféleségek kialakulásának. Ez lehet a magyarázata a szájüregi rákok gyakoribb előfordulásának az olyan országokban, ahol a lakosság a szegénység miatt alultáplált.

A szájüregi rák megelőzése

A szájüregi rákok megelőzésének leghatásosabb módját a dohányzás és a mértéktelen alkoholfogyasztás abbahagyása jelenti. Fejlett nyugati országokban szerzett tapasztalatok szerint a javuló szájhigiénia és a rendszeres fogorvosi ellenőrzés, illetve -ellátás ugyancsak jelentősen hozzájárulhat a szájüregi rákok gyakoriságának csökkentéséhez. A szájüreg könnyen hozzáférhető a klinikai vizsgálat számára, és a fogorvosi ellátás a rossz fogak és fogínybetegségek kiküszöbölése révén csökkenti a rákképződés veszélyét. Másrészt az időszakos orvosi vizsgálat során a kialakuló elváltozásokat még a korai, gyakran már a rákmegelőző elváltozások megjelenése idején észreveszik, és azok kezelésével csökkentik a rák kialakulásának kockázatát.
Számos tanulmány szerint a szájüregrákosok jelentős részénél a rák kialakulását megelőzően a szájnyálkahártyán gyakran sajátos fehér foltok figyelhetők meg, melyeket leukoplákiának neveznek. Ennek lényege a hám megvastagodása, kiszélesedése. A leukoplákia pontos okát nem ismerjük, viszont ismert az, hogy gyakran erős dohányzáshoz és alkoholfogyasztáshoz társultan, vagy rosszul illeszkedő protézistől tartósan ingerelt területen alakul ki.
Más nyálkahártya-elváltozások, amelyek talaján a rák gyakrabban alakulhat ki: körülírt vörös foltok formájában megjelenő eritroplákia, valamint a szájnyálkahártyán ritkán megfigyelhető barnás, vagy füstszürkén elszínezett foltok, továbbá a ritkán előforduló jóindulatú daganat, a papilloma. Fontos, hogy ezeket a rákmegelőző állapotoknak tekinthető elváltozásokat rendszeresen ellenőrizze szakorvos, és ha szükségesnek tartja, eltávolítsa azokat.